Nagyheti meditáció a Túróczy Szeretetotthonban

A meditatív áhítaton taizé énekek, bűnbánati zsoltárok, és meditációk hangzottak el. Menczinger Tamás arról beszélt, hogy emberi életünk olyan, mint egy vándorút. Utunk során sok mindennel és sok mindenkivel találkozunk. Ezek a találkozások mind-mind hatással vannak az életünkre. Vándorlásunkon azonban terheket is magunkkal cipelünk: fájdalmakat, sérüléseket, kisebb-nagyobb bűnöket, hibákat, mulasztásokat. Lelkeink e terheit kövek szimbolizálták az alkalmon. Krisztus keresztjére tekintve azonban felismerhetjük, hogy vándorutunkat nem kell egyedül járnunk. Ő mindig velünk van. Terheinket, lelkünk súlyos köveit pedig letehetjük Krisztus keresztjénél, hiszen Ő viszi tovább helyettünk, egészen föl, a keresztfára. Ez jelenti számunkra az igazi szabadságot.

Lakóink ezt a felszabadító érzést élhették át, amikor saját „köveiket” letették Jézus keresztjéhez.